Az asszisztensi munka szerepe és jelentősége; a PR asszisztens feladatkörei

Jelentősége: szűk keresztmetszet elve - az összetett munkafolyamatokban a végső minőséget a folyamatot alkotó tevékenységek leggyengébbike határozza meg. Nagy felelőssége van neki is a szerv teljes PR tevékenységének megítélésében. Ha hibázik, az a szerv egészére nézve negatív következményekkel jár.

A PR asszisztens feladatai

A véleményműfajok és jellemzőik

A sajtónak két alapfeladata van: a tényközlést a tájékoztató műfajtípus látja el, míg a véleménynyilvánítást a véleményközlő, publicisztikai műfajok. A véleményműfajok tagjai a szerző magatartását jelző szövegtípusok. A publicisztika a latin publicus=nyilvános szóból származik; a publicisztika nyilvános elmélkedést jelent. A publicisztika érzelmeket is kifejez, a publicista magatartását is jelzi, tehát szubjektív műfaj. A véleményműfajok színes és olvasmányos, irodalmi nyelvhez közelítő stílusban jelennek meg, s mindig határozott nézetet, véleményt képviselnek aktuális és közérdekű témában. A publicisztika lehet történelmi, esztétikai, politikai, társadalmi témák értékelő elemzése, vagy akár elvont kérdések kifejtése. Véleményközlő, érvelő műfaj, azonban szerzőjének ügyelni kell a személyességgel, nehogy elfogultnak tűnjön. A jó publicisztikai írás szakmailag felkészült, lényeglátó, önálló véleményalkotásra képes, gazdag asszociációs képességekkel rendelkező, jó ízlésű, stabil értékrendű, elemző és kritikus hajlamú szerzők tollából származik.

 A Public Relations szakma magyaroszági története

(az MPRSZ megalakulása, a public relations magyar úttörői: Marinovich Endre, Németh Márta, Korompay János, Szeles Péter, Barát Tamás, Sárosi Péter, stb.)

1960: megalakul egy PR munkabizottság, amely szakmai képzéseket, megbeszéléseket tart.

Lipót József írja meg hazánkban az első PR szakkönyvet.

Dr. Marinovich Endre közgazdász is foglalkozik a PR tevékenységgel.

1970-es évekre a stagnálás jellemző, majd csak 1988-tól élénkül fel ismét, amikor az IPRA konferenciát Budapesten rendezik meg.

1990-ben jön létre Magyar PR Szövetség (MPRSZ) Korompay János közreműködésével. Az MPRSZ politikai és vallási szempontból is semleges nonprofit szervezet. Megkezdődött a szakma magyarországi elismertetése, ezáltal megindult a fejlődés, valamint lehetővé vált a PR feladatainak szakszerű alkalmazása.

Az arculat/corporate identity fogalma

(fogalmi meghatározás, az arculat logikai szorzata, az arculat tartalmi és formai elemei)

Corporate identity = vállalati arculat. A vállalat fontos feladata, hogy olyan arculatot, s olyan egységes jegyeket alakítson ki, ami alapján a fogyasztók a vállalatot más vállalatoktól jól el tudják különíteni. Egyes munkakörökben, kisebb vállalatoknál az intézményi kommunikátor feladata közé tartozhat az intézmény arculatának kidolgozása, az egyes elemek összehangolása.

 Intézményi kommunikátor felsőfokú szakképzés leírás

Az intézményi kommunikátor szakképesítés Országos Képzési Jegyzék szerinti azonosító száma: 55 8409 01

Az intézményi kommunikátor önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok, államigazgatási, érdekvédelmi és civil szervezetek alkalmazottjaként a belső és a külső kommunikációs kapcsolatok felelőse. Az intézményi kommunikátor egyik első számú munkatársa a legfelsőbb szintű vezetőnek.

Tanácsaival segíti döntéseinek kialakításában, elemzéseket és háttér-információkat ad az egyes döntések különböző szintű fogadtatásához, mind a politikai, kulturális és társadalmi szférában, mind a konkurencia köreiben. Kapcsolatokat épít a médiával, a partner szervezetekkel, a fogyasztókkal és az egyes állampolgárokkal. Nyomon követi az adott intézményhez szakmailag kapcsolódó kormányzati szervek, gazdasági társaságok és kamarák életét, elemzésekkel és háttér-információkkal segíti a vezetést, segítséget nyújt krízishelyzetekben. Feladata a médiafigyelés, az intézménnyel (vállalattal) kapcsolatos információk dokumentálása, az információs környezet változásainak regisztrálása és elemzése. Az intézményi kommunikátor segíti a nagyvállalatoknál a belső hierarchia szintjei közötti információk oda-vissza áramlását, a kommunikációs és PR-igazgatók szakmai döntéseihez háttéranyagokat és elemzéseket készít. Munkájához tartozik még a tőzsdefigyelés, az image-alakítás és az arculati alapok kidolgozásának részfeladatai.

Összességében tehát az intézményi kommunikátor az a személy, aki egy személyben - átfogó koncepció jegyében - gondoskodik az adott intézmény, szervezet különböző szintű kommunikációs kapcsolatairól.

Az intézményi kommunikátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a 16/1994. (VII.8) MKM rendelet mellékletében 101. sorszám alatt található leírás alapján

Írásbeli vizsga: az írásbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tesztsorozat tartalmazza (Az írásbeli záróvizsgán nálunk nem feleletválasztós teszt volt, hanem kb. 10, sok pontot érő kifejtős kérdés).

Az intézményi kommunikátor írásbeli vizsga 180 perces, az alábbi tantárgyakból vannak kérdések:

·         társadalmi, politológiai, szociológiai, jogi ismeretek

·         informatikai ismeretek

·         vállalatok, intézmények belső felépítésének általános ismerete.

Gyakorlati vizsga: szakdolgozat készítése, melyet a szóbeli vizsgán kell megvédeni. A professzionálisan kivitelezett előadás egy PowerPointtal készített prezentáció bemutatását jelentette a mi esetünkben, amik elég jól is sikerültek J Prezentáció készítésekor ezért ügyeljetek, hogy ne álljon 6-8 diából többől, és ott se legyen túl sok információ, ugyanis nem lesz elég idő elmondani.

A védés során az intézményi kommunikátor vizsgázónak röviden fel kell vázolnia a szakdolgozat elkészítése során alkalmazott szempontokat és eljárásokat, és meg kell indokolnia, hogy miért döntött az adott szempontok és eljárások mellett. Emellett a vizsgabizottság kérdéseket is tehet fel, nálunk majd’ minden hallgatót megkérdezett a vizsga elnöke. Egy-egy előadásra maximálisan 15 perc fordítható – ezt nálunk szigorúan be is tartották. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell megírni, amelyben - szükség szerint - táblázatok, ábrák is szerepelhetnek. A dolgozat terjedelme - a mellékletek nélkül - 20-40 oldal.

A szakdolgozat főbb témakörei:

·         egy adott vállalat/intézmény bemutatása (lehetséges szempontok a vállalat/intézmény külső kommunikációja, a vállalat/intézmény belső kommunikációja, a vállalat/intézmény belső felépítése stb.)

·    egy adott vállalatnak vagy a vállalat egy termékének reklámozása (a reklámkampány megtervezése költségvetéssel együtt)

·  arculattervezés egy adott vállalat/intézmény számára (logo, névjegy, cégjelzéses levélpapír, ismertető kiadvány, ajándéktárgyak stb. tervezése és kivitelezése).

Szóbeli vizsga: a szóbeli vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény által, a III. pontban meghatározott követelmények alapján összeállított tételsor tartalmazza. A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

·         sajtó- és médiaismeretek

·         vállalati/intézményi kommunikációs ismeretek

·         PR ismeretek.

Habár minden lényeges információ megtalálható itt, a teljes leírást megtalálhatja a 16/1994. (VII.8) MKM (Művelődési és Közoktatási miniszter) rendelet mellékletében a 101. sorszám alatt, amelyet ide kattintva elérhet!

Ezúton köszöntök minden idelátogatót!

Az oldalon - terveim szerint - az intézményi kommunikátor szóbeli vizsga kidolgozott tételei lesznek elérhetőek. De, hogy ne csak az unalmas tananyag legyen, időnként "érdekesebb" bejegyzésekkel is jelentkezni fogok. Akinek valamilyen kérdése merül fel, tegye fel nyugodtan, megpróbálok minél hamarabb válaszolni és segíteni :)

És még annyit, hogy még azoknak is hasznosak lehetnek e tételek, akik augusztusban/szeptemberben pótvizsgáznak, úgyhogy remélem rátalálnak az oldalra :)

Üdvözlettel:   ta:pírMester