jún
22

Sajtótájékoztató: Olyan rendezvény, melyen valamely szervezet a sajtó egyes tudósítóit hívja meg, ahol tájékoztatja őket; előre meghatározott, vagy a jelenlevők által feltett kérdésekre válaszolnak. Célja a sajtókapcsolat kiépítése és fejlesztése, így proaktív viselkedést valósít meg.

 

 

Sajtótájékoztató szervezésének folyamata

 

1. Tervezés: milyen alkalomhoz kapcsolódik, meghívott újságírók körének meghatározása, címlisták összeállítása, időpont kijelölése (ne ütközzön másik fontos eseménnyel), helyszín kiválasztása (befogadóképesség, odajutás), a rendezvény szervezőinek eldöntése.

 

2. Előkészítés: meghívók készítése (hely, időpont, meghívott neve), 7-10 nappal korábban történő postázása, visszajelzés igénylése. Kijelölni a sajtótájékoztatón megnyilvánuló személyt; fontos hogy ismerje a vállalatot és a sajtó képviselőit is. A sajtóösszefoglaló 1-2 oldalas ismertetés, melyet a képviselők a helyszínen kapnak meg. Meg kell szervezni az étkeztetés, kép- és hangtechnikát, szállásokat, stb.

 

3. Lebonyolítás: az érkezők fogadása, sajtóanyag átadása. A jelenlévők bemutatása után kezdődik meg a tájékoztatás, és a felmerülő kérdések megválaszolása. Fogadással zárul, esetlegesen reklámajándékot is adhatunk. A reklámajándék figyelemfelhívó, az emlékezeti hatást növeli. Fontos, hogy utaljon a vállalatra.

 

4. Utómunkálatok: a rendezvény értékelése kik jöttek el. Aki nem volt jelen, annak egy összefoglaló anyagot küldünk. Sajtóközleményeket is kibocsáthatunk. Ezt követően sajtófigyelés, azaz feljegyezni, hogy  milyen cikkek jelentek meg az ott elhangzottakról, illetve magáról a vállalatról.

 

Vállalati / intézményi kommunikációs ismeretek 8. tétel

 

máj
15

 

A HVG eredetileg az 1979-ben indult Heti Világgazdaság rövidítése volt, mára azonban a lap hivatalos címévé vált. A HVG egy belföldi és külföldi gazdasági, politikai és kulturális témákat feldolgozó hetilap, mely egyik politikai párthoz sem kötődik. Széleskörű olvasótáborral rendelkezik, olvasóinak többsége közép- és felsőfokú végzettségű, 70-80 százalékban városi ember.
 
A HVG újságírói időről időre feltárják a politikai és a gazdasági élet összefüggéseit. Ezt a magyar sajtóban először tették meg, és egyre több elhallgatott témának jártak utána. Hetente 100–120 oldalon jelenik meg, olyan állandó rovatokkal, mint pl. Társadalom, Világ, Magyar gazdaság, Nemzetközi gazdaság, Pénzügyek, Reflex.
 
A HVG címlapjai mindig az adott hét egyik fő témáját dolgozzák fel, többnyire humorosan. Ezek a borítók a rendszerkritikára érzékeny olvasók humorérzékére kívántak hatni. A növekedő médiahatások (tv, internet) terjedésének következtében egyre több, nagyobb és színesebb kép jelent meg a magazin oldalain. Képaláírásnál az első mondat egy tárgyszerű leírás, míg a második érdekes, figyelemfelkeltő.
 
A lap jövedelme alapvetően a hirdetésekből származik, az eladásból nyert bevétel lényegesen kevesebb. A HVG törekszik függetlensége megőrzésére, ezért sem állami, sem EU-s vagy más támogatást nem fogad el. A lap online kiadásában a hetilapban megjelenő cikkeken kívül más témákat is feldolgoznak.
 
 
 
 
A Nők Lapja első száma 1949-ben jelent meg, akkor még pártirányítás alatt állt, de mára nincsen semmilyen politikai ideológiai vagy pártkötődése. A legnagyobb példányszámban megjelenő kifejezetten nőknek szóló hetilap. Célcsoportját a 25–49 éves, közép- és felsőfokú végzettségű nők jelentik, de emellett a családos férfiak is forgatják.
 
A nőket hagyományosan érdeklő témákat igyekszik mélyrehatóan és női szemmel feldolgozni. A lap kizárólag saját anyagokat használ fel, bár több külföldi, elsősorban francia és német magazint is mintának tekint.
 
Találhatóak benne pozitív kicsengésű sorstörténetek nőkről, hírek a sztárok és divat világából, szépségápolási trendek és vásárlási tanácsadás, sztárinterjú, keresztrejtvény, folytatásos regény, ételek receptjei, saját kezűleg megvalósítható lakberendezési tippek, növényápolással, kisállattartással kapcsolatos információk. A publicisztikai rovat egyéni véleményt közvetít, személyes hangvételű, időnként humoros vagy ironikus előadásban.
 
Évtizedek óta van mese-, levelezési és irodalmi rovata a lapnak. Az olvasók által különösen kedvelt, hagyományos rovat az Útitárs, melyben a Nők Lapja egy-egy szerzője mutat be egy tájat, országot, várost. Szolgáltató jellegű olvasmány a „Lelkünk titkai”, mely minden nőt érintő lelki problémákkal és jelenségekkel foglalkozik. Emellett tartalmaz horoszkópot, televízió műsort, olvasói leveleket.
 
Profitját elsősorban hirdetések, szponzorált felületek, behúzások, beragasztások és hozzácsomagolások partner által megfizetett árbevételeiből, valamint az árus és előfizetéses terjesztésben vásárolt lapok árbevételéből nyeri a lap.
 
A lapnak online változata, a Nők Lapja Cafe, a legnagyobb, leglátogatottabb hazai női portál. A látogatók itt megbeszélhetik problémáikat, segítséget kapnak, ismerkedhetnek, megoszthatják véleményüket egymással, a site vendégeivel, szerkesztőivel valamint a szaktanácsadókkal is.

 

 

Intézményi kommunikátor szóbeli tétel 11.

feb
10

 

A kommunikáció olyan folyamat, melynek során két vagy több ember egy közös kódrendszer segítségével információk, gondolatok cseréjére (kapcsolatteremtésre) törekszik. A kommunikáció egy vállalat létének alapvető feltétele; összetartja a vállalat tagjait, egységeit, valamint összekapcsolja a vállalatot más szervezetekkel, a környezettel. Fontos, hogy minél több információt szerezzünk a döntéseinkhez, és a döntések és utasítások gyorsan és pontosan jussanak el az érintettekhez. A hatékony kommunikáció által az ember hatékonyabban tud dolgozni, és gyorsabban éri el céljait.

 

A hatékony kommunikációt jellemzi a megfelelő nyelv, visszacsatolás, megfelelő légkör, különböző kommunikációs csatornák igénybevétele (pl. vezetői fogadóórák, kérdőívek). Hatékony kommunikáció során tudni kell levetni az álarcot (védekezést jelent, ez pedig akadály), őszintének kell lenni, meg kell tanulni hallgatni (figyeljünk a másik félre), érzelmi támogatás is nyújtható (kézszorítás, átölelés), az álláspontok ütköztetését, a vélemények kifejtését sértés nélkül kell megtenni.

 

A kommunikációt hátráltathatják önmagunkkal szemben fellépő zavarok, külső feltételekhez történő alkalmazkodás feltételei, családi krízisek, munkahelyi konfliktusok, szocializációs zavarok.

 

 

Kommunikációs gátak:

    • figyelmeztetés, fenyegetés
    • tanács, javaslat
    • parancsolás, irányítás, utasítás
    • bírálat, kritizálás, kioktatás
    • dicséret, pozitív értékelés
    • szidás, megbélyegzés, kifigurázás
    • értelmezés, elemzés, megállapítás
    • kérdezgetés, vallatás
    • visszavonulás
    • gúnyolódás, humorizálás

 

Konfliktus- és stresszkezelés:

A konfliktus két vagy több személy közötti érdekellentét, melynek megoldását erőszakos intézkedések, tárgyalások vagy kívülálló személy közbenjárása révén találhatjuk meg. Vezető feladata vezérelni a szervezetben lévő személyek együttesét és együttműködését. Fel kell mérnie a vezetőnek a konfliktust, és meg kell oldania. A jó konfliktuskezelő legfontosabb képessége, hogy a konfliktuskezelési módok között adekvát módon, gyorsan és rugalmasan választ. Vezetőnek különböző konfliktusszinteket kell tudni megkülönböztetni: egyénen belüli, személyek közötti, csoporton belüli, csoportok közötti, szervezeten belüli, szervezetek közötti.

 

Konfliktus leírása során meg kell határozni, hogy mi a tárgya, tartalmának lényege, hogy mi a résztvevők szerepe a konfliktus kialakításában (kezdeményező, provokátor), illetve hogy melyik szakaszban van a konfliktus. (A konfliktus folyamata: alaphelyzet, a konfliktus felismerése, a kezelési mód kialakítása, a konfliktus alatti tényleges viselkedés, következmények.)

 

Konfliktus típusok: látszatkonfliktus (hatásuk rövid vagy csak alig érzékelhető); extrém konfliktusok (erős és hosszantartó); perem konfliktus (nem erős és hamar megszűnik); központi konfliktus (mély, hosszú ideig tart és erősen befolyásol).

 

Konfliktuskezelés módjai:

-          versengő: az együttműködés hiánya jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése vagy megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik kárára.

-          problémamegoldó: megkísérli teljes mértékben kielégíteni mindkét felet, közös elintézési módot alkalmaz, cél-elérési helyzetben mindkét fél nyer.

-          alkalmazkodó: a versengő konfliktuskezelés ellentéte, nagymértékben együttműködő. Az alkalmazkodó saját érdekeit hanyagolja, törekvései a másik érdekeinek irányába mutatnak.

-          kompromisszumos: középútként értelmezhetjük; mindkét fél eléri célját, de nem teljes mértékben.

-          elkerülő: megpróbálja tagadni vagy hanyagolni mind saját, mind a másik érdekét.

 

 Intézményi kommunikáció, vállalati ismeretek - int. komm. tétel 14.

feb
5

A Magyar Nemzet 1938-ban indult, Magyarország második legnagyobb politikai napilapja. Többnyire idősebb, vagy középkorú, polgári állásban dolgozó, konzervatív beállítottságú olvasókat céloz meg a lap jelenleg. Szerkesztési szakmai alapelve a kor megkövetelte hírérzékenység, a hitelesség és a hagyományőrzés (pl. kezdetektől változatlan logó). A hírek leírása mellett fontosnak tartja a véleménynyilvánítást is azokkal kapcsolatban. Jobboldali elkötelezettsége minden véleményműfajú írás esetében világos. Nagy hangsúlyt fektetnek tényfeltáró, leleplező riportokra, cikkekre, valamint olyan témákra, melyről máshol nem írnak. Sok napilappal ellentétben máig nem színes, azonban nagy képeivel jól megkülönbözteti magát a versenytársaktól. Hétfőtől péntekig 20 oldalon jelenik meg, olyan rovatokkal, mint Belföldi hírek, Külföld, Gazdaság, Kulturális ajánló, Vélemény, Nézőpont, Hirdetés, Szerkesztőségi levelek, Sporthírek, hetente egyszer televízió műsorújsággal, szombaton magazinnal kiegészülve.

 

 

A Blikk szórakoztató napilap, mely 1994-ben jelent meg először. Magyarország legolvasottabb napilapja; a bulvársajtó részét képezi. A legszélesebb körű olvasóréteget látja el az élet minden területéről szóló információkkal és hasznos szolgáltatásokkal. Pártatlanul, politikai elfogultságtól mentesen ad tájékoztatást hazánk és a nagyvilág eseményeiről. A lap könnyed hangvételű, szórakoztató stílusú cikkekre épül. Nagy terjedelemben ad hírt a sztárvilág eseményeiről és bőségesen szolgál sport információkkal is. Emellett az újságban rendszeres jelleggel adnak szaktanácsadók válaszokat az elektronikusan vagy postai úton beérkezett levelekre, illetve telefonos megkeresésekre. Kiemelt szerepet kap a látvány, ezt szolgálják a nagy, színes fotók és az infógrafikák, a messziről is jól látható szalagcímek. A Blikk volt az első magyar napilap, amely címlapján közölt női aktképet.

 

 

 

 

A lapok összehasonlítása: a politikai napilap az ügy, az esemény legjellemzőbb vonásait keresi, míg a bulvár mindig a különöset, a megszokottól eltérőt kutatja, és ezzel kelti fel az emberek érdeklődését. Napi, belföldi hírek esetében a Blikk gyakran csak 2-3 mondatban közöl információt, míg a Magyar Nemzet alapos, körültekintő, tényekkel alátámasztott, véleményekkel kiegészített írásokkal, esetenként vezércikkel utal a téma fontosságára.

 

Sporthírek tekintetében a Blikk röviden megfogalmazza a lényeget, a Magyar Nemzet viszont visszautalással, előretekintéssel, több érintettet megszólaltatva mutatja be a fennálló helyzetet.

 

Megjelenésében is különböznek, hiszen a Magyar Nemzet fekete-fehér, a Blikk viszont színes, harsány címlappal rendelkezik (címlapon női akt), hogy felkeltse az olvasók figyelmét.

 

 

Intézményi kommunikátor szóbeli vizsga tétel - sajtóelmélet

 

dec
17

A médiaháború tétje, hogy ki határozza meg a sajtón, médián keresztül a közbeszédet, közgondolkodást. Ezáltal kialakítható olyan nyilvánosság, amely a kormány pozícióját erősítheti meg, közvetett befolyása révén befolyásolhatja a következő országgyűlési választások kimenetelét.

 

1990 tavaszán a jobboldali-konzervatív politikai erők nyerték a választásokat. Az MDF politikai eszközökkel avatkozott be a még nem privatizált lapok sorsába, kormányhű lapokat alapított; mivel a független lapok bírálták a kormányt. Igyekezett ellenőrzése alá vonni a Magyar Rádiót és Tévét, mivel azok a régi rendszer újságírói voltak. Miután nem sikerült leváltani az akkori elnököket (Gombár Csaba és Hankiss Elemér), 1992-ben egy új tévéállomás a Duna Televízió beindítása mellett döntött.

 

1994-ben az MSZP koalíciót kötött az SZDSZ-szel. A Horn-kabinet nem támogatta tovább az előző kormányhoz hű lapokat, megszüntette pl. a Pesti Hírlapot. A média feletti politikai befolyás megszerzésére való törekvést jelzett az is, hogy 1997-ben az országos kereskedelmi tévéfrekvenciák osztása során az magasabb összeget ajánló RTL Klub-ot részesítette előnyben a liberális támogatású Tv3-al szemben. Összességében mégis csökkent e kormányzat alatt a médiaháború intenzitása, habár vele szemben a sajtó kevésbé volt kritikus, mint elődjével szemben.

 

Az 1998-as parlamenti választásokon ismét a jobboldali-konzervatív erők alapíthattak koalíciót a FIDESZ vezetésével. Megszavazták a Magyar Rádió, Magyar Televízió és Duna Televízió kuratóriumának kizárólag kormánypárti képviselőkből álló többségét; továbbá közpénzekből támogattak olyan lapokat, melyek a jobboldali-konzervatív erők politikai törekvéseit támogatták.

 

A médiaháború végigkísérte a 90-es éveket, s jellemezte az évtized két és fél kormányzati ciklusát. Mégis történtek olyan változások, melyek a médiát védettebbé tette a politikai befolyásolási kísérletekkel szemben:

  • megnövekedett a külföldi médiavállalatok részesedése, mely nagyobb függetlenséget biztosított a hazai vállalkozóknál.
  • megváltozott a jogi szabályozás, a médiatörvény utat nyitott az országos kereskedelmi televíziók és rádiók előtt
  • megváltozott a gazdasági környezet, hiszen a sok kereskedelmi hirdetés emelkedett bevétellel látja el a médiát, viszonylagos anyagi biztonságot teremt számukra.
  • megváltoztak a műszaki lehetőségek (műholdas, kábeles sugárzás, internet) ezáltal a számos tömegkommunikációs csatorna politikai eszközökkel való egyidejű ellenőrzése rendkívül nehézzé vált.

 

A média alakításának módját a különböző tömörülések nem szakpolitikai, hanem ideológiai, politikai kérdésnek is tekintették. A jobboldali-konzervatív kormányok az állam felelősségét hangsúlyozták, úgy vélték ellenőrzés alatt kell tartani a közszolgálati médiát, mert csak ebben az esetben közvetítik a közérdeknek megfelelő tartalmat. A baloldali és liberális pártok viszont úgy vélték, hogy a médiapiac megnyitása biztosíthatja a közérdek érvényesülését és a média államtól, politikai pártoktól való függetlenségét.

 

Az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult a magyarországi nyomtatott sajtó és elektronikus média, a közvetített tartalmak nagy része ideológiamentessé vált és kommercializálódott. A rendszerváltás után az uralma megszilárdítására törekvő új politikai igyekezett ellenőrzése alá vonni a satót, ami azonban heves ellenállást váltott ki az újságíró-társadalomból, amely konfliktus a médiaháború kirobbanásához vezetett. Mára a média egésze elég sokszínű ahhoz, hogy valamennyi társadalmi csoport képviselői hangot adhassanak benne érdekeiknek és értékeiknek.

 

dec
11

Image: egy attitűd; értékítéletek rendszere; benyomások, elképzelések, érzések és gondolatok összessége egy márkáról, cégről, személyről. Jelenséghalmazokból áll: tettek, szavak, fizikai jelenlét. Alapulhat objektív tényeken (egy termék adatai, számokkal leírt adatok) és szubjektív tényeken (egy vállalatról kialakított saját vélemények).

 

dec
5

Vállalati filozófia/cégfilozófia: Olyan egyértelműen meghatározott gondolatiság, amely a vállalat valamennyi tevékenységét áthatja. Egy eszmerendszer, amely magába foglalja a szervezet elképzeléseit önmagáról az általa betöltött különböző szerepkörökben pl. gazdálkodó szervezet, termelő/szolgáltató, piaci szereplő, versenytárs, munkaadó. A filozófia arra a kérdésre ad választ, hogy hogyan gondolkodik a vállalat a körülötte levő világról, szűkebb és tágabb környezetéről, azok viszonyairól, igényeiről.

 

süti beállítások módosítása