A vállalat fontos feladata, hogy olyan arculatot s olyan egységes jegyeket alakítson ki, ami alapján a fogyasztók a vállalatot más vállalatoktól jól el tudják különíteni.

A meglévő arculati eszközök a vállalat beazonosításának, megkülönböztetésének stratégiai fontosságú kommunikációs eszközei.

A vállalati arculat a vállalaton belüli stratégiai irányításnak megfelelő cselekvési terv, mely összehangolva a vállalat különböző egységeinek tevékenységét, a vállalat külső és belső minősítésének tervszerű alakítását célozza.

Az arculati kézikönyv a vállalat arculatának tartalmi és formai alapelveit, kommunikációs szabályait és szempontjait, ill. a formai elemek és a designrendszer használatára vonatkozó szabályokat, előírásokat tartalmazza.

Az arculat tartalmi elemei: mindazok a tényezők, amelyekkel a szervezet tudatosan meghatározza viszonyát a környezethez. pl. ön-image, szervezeti kultúra, szervezeti struktúra, cégfilozófia jellemzői, szervezeten belüli légkör, a szervezet alkalmazottainak szavakban, tettekben, fizikai jelenlétben megnyilvánuló nyilvános szereplése.

Az arculat formai elemei: a tartalmi elemek által meghatározott vizuális információbázis pl. céglogó, színek, vállalatot megszemélyesítő figura, boríték, levélpapír, lakossági tájékoztatók, egyenruhák megjelenési arculata, cégtáblák.

Az arculat formai oldala fokozza a hovatartozás érzését, a vállalati azonosulást. Legfőbb szerepük, hogy a vállalati személyiségről nyújtsanak információt, azt kommunikálják. A vizuális elemek megfogalmazhatják a vállalat jellegét, kommunikálhatnak a változásokról, és szerepet játszhatnak a hírnév alakításában is. Elengedhetetlen, hogy a lehető leghűebben képezzük le a tartalmi tényezők által képviselt gondolatiságot.

A fogyasztóban élő image-t a szervezet minden tevékenysége, intézkedése, megnyilvánulása befolyásolja. A szervezet image-t meghatározó tényezők: szervezeti filozófia, kultúra, struktúra, kommunikáció, márkapolitika, a szervezet tudományos-technológiai jellemzői.

Az arculat szempontjából a tartalom a meghatározó, ezek felelősek a szervezet image-ért. Az arculatot a szervezet maga tudja kialakítani, míg az image az ennek eredményeként az emberek fejében a vállalatról kialakított kép.

Ha a tartalmi és formai oldalak különállóak, akkor ellentmondás keletkezhet közöttük, és ez a szervezet image-nek szétzilálásához vezethet. A formai elemek önmagukban nem menthetik meg a vállalat hírnevét, a tartalmi elemek viszont igen.

Image és identitás összefüggése: az image befolyásolja a szervezet identitását, arculatát. Ezért az arculat kialakítása során figyelni kell, hogy az egyes image-kategóriák össze legyenek hangolva, egymást erősítsék. Egy szervezet identitása ez alapján lehet:

 - erős: a szerv önimage-e, külső image-e, struktúrája és kultúrája között sok közös vonás van

 - gyenge: ha ezen elemek között csak kevés közös vonás van

 - meghasadt: ha ezen jellemzők között nincsen közös vonás

Az embereket befolyásolja mások viselkedése, reakcióik hatást gyakorolnak arra, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk. A csoporthoz tartozás oka, hogy a kiépített kapcsolatok javíthatják az egyén informáltságát, pszichés terhelhetőségét, munkakedvét, illetőleg növeli biztonságérzetét, csökkenti magányosságérzetét. A csoport egyúttal eligazít, megmutatja mi az elfogadott viselkedés, de védheti is a tagokat veszélyes helyzetekben.

Tervezés a PR tevékenységben: a kommunikáció-szolgáltatás megvalósításának szakmai, módszertani és üzleti alapját jelenti. Fajtái stratégiai-, taktikai-, akcióterv. Ezeknek egységesnek és hierarchikus felépítésűnek kell lenniük.

PR stratégiai terv: azokat a hosszútávon érvényes célkitűzéseket tartalmazza, amelyek iránymutatást nyújtanak a gyakorlati kommunikációs munkafolyamatok számára. Ebben a folyamatban történik meg a szervezet kommunikációs szerepének meghatározása. A jelenben tervezik meg a jövőre vonatkozó lépéseket úgy, hogy a tartalom állandó, de a kisebb változásokhoz rugalmasan alkalmazkodik.

Az újságírás aranyszabályai összefoglalják a szakma íratlan törvényeit. Olyan erkölcsi szabályok, melyek a szakma helyes magatartását irányítják.

Tisztesség: Az Újságírói etikai kódex rögzíti, hogy az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, az ember személyiségi jogait és méltóságát. Nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel megkülönböztetésre. Vallása, neme, testi, szellemi állapota, életmódbeli különbözősége miatt senkit nem becsmérelhet. Nem állítson valótlanságot, ne sértse a jó hírnevet.

Issue menedzsment: a kifejezést 1976-tól alkalmazzák a Public Relations egy részterületének elnevezésére. A közügyek kezelésének komplex módszere, mely feltárja a szervezet és az érdekgazdái kapcsolatát. A gazdálkodó szervezetek és a társadalmi szféra egymással összefüggésben áll, ezért kijelenthető, hogy a közvélemény hatással van a politikai, gazdasági, társadalmi folyamatokra. A társadalmi felelősségvállalással kivívható a közvélemény pozitív megítélése, ami eredményezheti a befektetői hajlandóság növekedését is.

1. SWOT analízis: feltárjuk a szervezet erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit, sorrendet állítunk fel ezek között. Megkeressük, hogy kikkel, milyen csoportokkal van információs vagy kapcsolati probléma, és megnézzük, hogy milyen információk nyújtásával tudnánk azt megoldani, illetőleg, hogy ezek a csoportok mennyire, milyen irányban tudják befolyásolni a vállalat hírnevét.

Rövid életrajz: A horvát származású Vujity Tvrtko újságíró-riporter. 1972-ben született Pécsett. Eredeti neve Balogh Szilárd, e nevet 17 éves korában vette fel. Az újságíró szakma iránt 18 éves korában kelt fel az érdeklődése, amikor egy rokonlátogatás során a körbezárt háborús övezetből csak tőle tudtak anyagokat, információkat kérni.  Tanulmányait az Amerikai Egyesült Államokban, a miami egyetemen végezte, kommunikáció szakon. Az egyetem elvégzése után hazatért, és a TV2 kereskedelmi adónál helyezkedett el.