A Public Affairs, azaz a kormányzati, közösségi kapcsolatok az 1970-es években jelent meg, minta Public Relations részterülete. Célja, hogy proaktív kommunikációs taktikák segítségével oszlassák el a kormányzati, közigazgatási és civil szektor bizalmatlanságát.

Public Affairs: az a folyamat, amellyel egy gazdálkodó szervezet előre kiszámítja, megfigyeli és menedzseli a kapcsolatait azokkal a társadalmi és politikai, környezeti tényezőkkel, amelyek a vállalat működését és környezetét alakítják. 3 fő célkitűzése a vállalat társadalmi és gazdasági érdekeinek védelme; az érdekek érvényesítése; alapelvek rögzítése.

Részterületei: kormányzati, önkormányzati kapcsolatok, lobbizás, társadalmi ügyek kezelése, civil szféra kapcsolatok, nemzetközi PA tevékenység, stb.

A kormányzati kommunikáció a kormányzat, illetve a közvélemény közötti kommunikációs kapcsolat kiépítése és ápolása. Ugyanolyan eszközökkel dolgozik, mint a vállalati kommunikáció, legfontosabb azonban a kommunikációs kampány, amely egy bizonyos időtartamon belül, szervezett kommunikációs eszközökkel végrehajtott akcióprogram, amely nagyszámú közönség elérésére, informálására és meggyőzésére irányul egy, a társadalom egészének javát szolgáló cél érdekében. A PR tevékenység célja a kormányon belül, hogy az javítsa az emberek tájékozottságát és erősítse a demokráciát.

A helyi érdekű közügyek és közszolgáltatások ellátását a helyi önkormányzat végzi, amelynek sikeréhez hozzátartozik a helyi közvéleménnyel való kommunikáció is. A közigazgatási kommunikáció a közigazgatás és az állampolgárok közötti kapcsolat kiépítése, mely jelent tájékozódást és tájékoztatást is. Az embereket tájékoztatni kell az apparátusról, a tevékenységről, a végzett munkáról és a jövőbeli célokról.

A PR munkatárs (vagy az intézményi kommunikátor) feladata, hogy kidolgozza a képviselőtestület kommunikációs stratégiáját; megismertesse és elismertesse az emberekkel az önkormányzat munkáját; felkészítse a köztisztviselőket a nyilvános szereplésre; figyelemmel kísérje a lakóktól érkezett visszajelzéseket; kapcsolatot tartson a sajtóval.

Lobby = előcsarnok. Az USA-ban a képviselőház előcsarnokában várták azokat a személyeket, akik segítségével valamit el akartak érni a lobbisták.

A lobbizás olyan kommunikációs tevékenység, melynek célja a kormányzat és a gazdasági, vagy civil szféra közötti párbeszéd megszervezése és az érdekek egyeztetése. Célja, hogy a döntés-előkészítési folyamatban az érdekek és célok megjelenítésével törvényi keretek között támogatás szerezzen egy érdekcsoport számára céljai megvalósításához. Közvetlen lobbizás esetében a lobbista a politikai befolyással bíró döntéshozót keresi fel, míg közvetett esetében csak egy olyan közbeiktatott személyt vagy csoportot keres fel, aki a tájékoztatni kívánt személyre rendelkezik befolyással.

Magazin (szórakoztató képes folyóirat): olyan periodikus kiadvány, amely érdekes képeket, cikkeket, történeteket tartalmaz a művészet, irodalom, tudomány tárgyköréből, emellett hír-orientált, az aktuális eseményekkel, közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Tájékoztatásra, érdekességre, szórakoztatásra törekszik. Az eseményeket színes, szórakoztató vagy meggyőző hangnemben mutatják be. A magazin az emberek tájékozottságát szeretné elősegíteni, ezért széles közönséget céloz meg. Általános, közkedvelt formában megfogalmazott cikkei legfőképpen laikusoknak és amatőröknek szolgál kielégítő információval.

A bulvársajtó gyűjtőfogalom (boulvard=utca). A populáris, felszínes, egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítő, esetleg szenzációhajhász médiatermék jelzője, amely sajátos eszközeivel az azt közvetítő médiaközeg (újság, TV-műsor) fogyasztását (példányszámszám, nézettség) hivatott növelni. A bulvármédiák egyrészt a napi eseményeket, híreket alakítják sajátos eszközeikkel célcsoportjuk számára fogyaszthatóvá, másrészt médiaeseményt kreálnak, akiknek szereplői később növelhetik a médiáról szóló híradás lehetőségét is.

A médiatervezés során meghatározzuk a médiacélokat, a stratégiát, s ez alapján a felhasználandó médiumok körét, valamint azok ütemezését a kampányban. A médiumválasztás a gazdaságosság, illetve annak függvénye, hogy melyik az a csatorna, amely az adott célcsoportot legjobban eléri; illetőleg melyik eszköz tudja a leghatékonyabban eljuttatni az üzenetet a vevőknek.

Magazin (szórakoztató képes folyóirat): olyan periodikus kiadvány, amely érdekes képeket, cikkeket, történeteket tartalmaz a művészet, irodalom, tudomány tárgyköréből, emellett hír-orientált, az aktuális eseményekkel, közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Tájékoztatásra, érdekességre, szórakoztatásra törekszik. Az eseményeket színes, szórakoztató vagy meggyőző hangnemben mutatják be. A magazin az emberek tájékozottságát szeretné elősegíteni, ezért széles közönséget céloz meg. Általános, közkedvelt formában megfogalmazott cikkei legfőképpen laikusoknak és amatőröknek szolgál kielégítő információval.

A Magyar Rádió és Televízió a rendszerváltás előtti időkben közvetett pártirányítás alatt állt. A rendszerváltást követően e jogi helyzet megváltoztatása nehéz és hosszú folyamat volt, szokták médiaháborúnak is nevezni. A médiatörvény több éves munka után született meg az Országgyűlésben 1995-ben. A törvény mérföldkövet jelent a magyar média, médiaszabadság és médiajog történetében. Lehetővé tette a demokráciának és piacgazdaságnak megfelelő médiarendszer létrejöttét, s immár az elektronikus médiát is szabályozza. Azonban a törvény már hatálybalépésekor idejétmúlt volt.

A támogatás gyűjtőkategória, olyan tevékenységet takar, amely a szervezet kedvező megítélésének elősegítését szolgálja. Részterülete a szponzoráció és a mecenatúra.

Mecenatúra: egyoldalú segítségnyújtás egy vállalat részéről, melyért nem vár semmiféle ellenszolgáltatást. A támogatásnak nem a kereskedelmi haszonszerzés a célja, hanem az image-erősítés, illetve a társadalmi felelősségvállalás megvalósítása.