A Magyar Rádió és Televízió a rendszerváltás előtti időkben közvetett pártirányítás alatt állt. A rendszerváltást követően e jogi helyzet megváltoztatása nehéz és hosszú folyamat volt, szokták médiaháborúnak is nevezni. A médiatörvény több éves munka után született meg az Országgyűlésben 1995-ben. A törvény mérföldkövet jelent a magyar média, médiaszabadság és médiajog történetében. Lehetővé tette a demokráciának és piacgazdaságnak megfelelő médiarendszer létrejöttét, s immár az elektronikus médiát is szabályozza. Azonban a törvény már hatálybalépésekor idejétmúlt volt.
Médiatörvény: 1996. évi I. törvény a televíziózásról és rádiózásról
A független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékozódás szabadsága, az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására hozták létre a törvényt. Az első részben az alapfogalmakat definiálja (pl. műsorszolgáltató, burkolt reklám), ezt a műsorszolgáltatás szabályai követik (pl. nem irányulhat kisebbség megsértésére; a reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben; közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályok), majd a Magyarországon műsorszolgáltatás végzésére jogosultak köre (pl. természetes személy, jogi személy). A törvény rendelkezik az ORTT létrehozásáról, mely figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését.
A piaci verseny fenntartása érdekében az állam jogi szabályozással biztosítja a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát (pl. tiltja a tisztességes verseny követelményeibe ütköző piaci magatartást).
Reklámtörvény: 1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről
A fogyasztók tisztességes tájékoztatása, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének előmozdítása céljából, a gazdasági reklámtevékenység szabályozására hivatott a törvény. A törvény a Magyar Köztársaság területén reklámozóként, reklám szolgáltatóként vagy reklám közzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységre vonatkozik.
A bevezetőben alapfogalmakat definiál (pl. fogyasztó, gyógyszer, reklámszolgáltató, + gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely áru értékesítését, igénybevételét és a vállalkozás tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő). Ezt követően találhatóak az általános, majd az egyes árukra vonatkozó reklámkorlátok (pl. tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot; tilos a fegyverek, a lőszerek reklámozása). A végén a reklámfelügyeleti eljárásról szól (fogyasztóvédelmi hatóság látja el).
Ezek mellett a reklámtevékenység szabályozását ellátja még a fogyasztóvédelmi törvény, a védjegyről, szerzői jogról szóló törvény is, továbbá a Magyar Reklámetikai Kódex, amely a szakmai önszabályozás terméke.
Amennyiben más jogi tételekre is szükséged van, keresd fel a jogi-asszisztens.blog.hu honlapot is!
