A bulvársajtó gyűjtőfogalom (boulvard=utca). A populáris, felszínes, egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítő, esetleg szenzációhajhász médiatermék jelzője, amely sajátos eszközeivel az azt közvetítő médiaközeg (újság, TV-műsor) fogyasztását (példányszámszám, nézettség) hivatott növelni. A bulvármédiák egyrészt a napi eseményeket, híreket alakítják sajátos eszközeikkel célcsoportjuk számára fogyaszthatóvá, másrészt médiaeseményt kreálnak, akiknek szereplői később növelhetik a médiáról szóló híradás lehetőségét is.
A bulvár fogyasztói a társadalom minden rétegét képviselik, foglalkozástól, iskolai végzettségtől függetlenül. Nagyobb százalékban figyelhetjük meg a bulvártémák iránti fogékonyságot a kevéssé iskolázott, kevésbé sikeres társadalmi csoportok között. Ennek oka, hogy az egyszerű szövegek számukra is befogadhatóvá teszik a napi híreket, áttekintő képet kapnak a napi fontosabb eseményekről, ezáltal ők is úgy érzik, tájékozottak a nagyvilág dolgaiban. Másrészt betekinthetnek a sztárok csillogó világába, ezáltal a fogyasztók is részesei lehetnek e zárt világnak.
A bulvártéma két alapvető ismérve, hogy nagy érdeklődésre tarthat számot és bárki által megérthető. A bulvár minden témát kihasznál, amelyet az annak megfelelő érzelmi töltéssel az olvasó elé tárhat. Olyan ösztönökre építenek, amelyek sok emberben megtalálhatóak pl. kíváncsiság, szenzációéhség, irigység, hiszékenység, nyereségvágy, meghökkentés, sajnálat, együttérzés, tudósítások különleges helyzetekről, áldozatokról. Témái:
· Napi hírek, különös tekintettel katasztrófákra, balesetekre, egyéni sorscsapásokra
· Könnyed politikai hírek, érdekességek, politikusok magánélete, botrányaik
· Híres személyiségek különös esetei
· „Saját gyártású” (a bulvár által felkapott és sztárolt) szereplők egyébként érdektelen történetei
· Bombasztikus hatású tudományos bejelentések, melyre a tudományos világ válasza elmarad
· Állandó rovatok: például életvezetési tanácsok, lakberendezés, kertgondozás, házi pszichológus, jogász, orvos, szexológus, horoszkóp
· Hirdetések, melyek révén olcsóbb lehet az egyéb lapoknál
Megjelenés tekintetében a bulvárlapok mindig figyelemfelkeltő, kontrasztos színeket, színes háttereket használnak; a címoldalon meztelen női fotó van; a feliratokat gyakran átfedik az illusztrációk; értelmetlen képeket is közölnek (a tettes arca elhomályosítva); az anyagok rövidek, mert a ma emberének nincs ideje olvasni. A televízió-műsorokban a riporter lazán öltözött, könnyed összekötőszövegeket vagy sejtető felvezetéseket használ.
Összehasonlítás a magazinnal: mind a két műfaj erősen kereskedelmi jellegű; de míg a magazin a szórakoztatásra, érdekességre törekedve mutat be egy eseményt, addig a bulvár kifejezetten a szenzációhajhászásra törekszik. A bulvár az érzelmekre épít, a magazin inkább az információéhségre. A magazinok esetében a cím és a kép szemléletességre törekszik, míg a bulvárban inkább a megbotránkoztatásra.
