Vállalati filozófia/cégfilozófia: Olyan egyértelműen meghatározott gondolatiság, amely a vállalat valamennyi tevékenységét áthatja. Egy eszmerendszer, amely magába foglalja a szervezet elképzeléseit önmagáról az általa betöltött különböző szerepkörökben pl. gazdálkodó szervezet, termelő/szolgáltató, piaci szereplő, versenytárs, munkaadó. A filozófia arra a kérdésre ad választ, hogy hogyan gondolkodik a vállalat a körülötte levő világról, szűkebb és tágabb környezetéről, azok viszonyairól, igényeiről.
Miután megfogalmazták a cégfilozófiát, mind a vezetésben, mind az egész kollektívában tudatosítani kell. A szervezeti filozófia kialakításának jelentősége, hogy ha mindenki egy bizonyos elv alapján cselekszik, akkor a környezet bármely szereplője bármely munkatárssal bármilyen tevékenység során találkozik, egybehangzó, azonos képet kap a cégről.
A cégfilozófia kialakítható tudatosan és kialakulhat spontán módon is. Kidolgozásának mélysége és tartalma vállalatonként eltérő. Típusát tekintve lehet politikai töltésű, a vállalat társadalmi szerepét vagy a vállalati cselekvés vezérelveit meghatározó cégfilozófia. Gyakorlati megvalósítása demokratikus vagy diktatórikus úton mehet végbe.
Vízió (jövőkép): a vállalat által felvázolt kívánt, jövőbeni állapotot rögzíti.
Misszió (küldetés): küldetés, melyet a vállalat a jövőben be akar tölteni
Mindkettő a szerv jövőjére koncentrál, kialakításának célja a munkatársak elkötelezettségének megszerzése. Azonban a misszió a jövő felé vezető út elejét, a vízió pedig az út végét jeleníti meg. A missziót belső szellemiség jellemzi, belülről fogalmaz meg elveket, a vízió külső személyiségű, a környezet nézőpontját tükrözi.
Misszió: a vállalat nyilatkozata arról, hogy mi a létezésének indoka, kiket és hogyan kíván szolgálni és milyen társadalmi értékekben hisz. Tartalmazza a vállalat által betöltendő szereppel, viselkedési normákkal kapcsolatos törekvéseket, a vállalat belső működését valamint a külső környezettel való kapcsolattartást is. Alapelemei: cél, stratégia, magatartási norma, vállalati értékek.
Jelentősége: ha a szerv tagjai ismerik és elfogadják ezt a küldetést, akkor a munkatársak a szervezetben és a társadalomban is megtalálják helyüket, szerepüket. Ez erősíti önbecsülésüket, értékesnek tartják magukat, a vállalat és a társadalom hasznos tagjának érzi magát. Ha a szervezeten belül végzett munkával valamilyen hasznosat tudnak tenni a társadalom érdekében, akkor lelkesebben fognak dolgozni.
Vízió: kialakításának folyamatában a kommunikációs vagy a PR igazgató vesz részt. Lényeg, hogy hogyan tudják elfogadtatni a munkatársakkal a víziót, hogyan tudnak vele motiválni és hogyan tudják beépíteni a munkatársak személyes értékrendjébe.
Típusai:
- Alapvető képességekre összpontosító vízió: a szervezet jövőképében azt határozzák meg, hogy a cégnek miben kell erősnek maradnia, vagy erőssé válnia.
- A váll tevékenységét és pozícióját definiáló vízió: a cég a jövőben milyen tevékenységekkel foglalkozzon, kiknek termeljen, milyen pozíciót töltsön be környezetében.
- Jelszavas víziók: A versenyre és a versenytársak legyőzésére koncentrálnak. (Canon: Győzd le a Xerox-ot!)
- Képzelőerőre, technikai látomásokra építő vízió: gyorsan változó iparágakban alkalmazzák.
Kialakításának folyamata: A vezetőség elhatározza, hogy kialakítják a vállalat jövőképét, s teameket hoznak létre, akikkel együttműködik. Elemzik a jelenlegi helyzetet, hogy van-e jövőképe; ha van, mi szorul átalakításra. Ezt követően értékelik a különböző javaslatokat, majd döntenek egy alternatíva mellett. Ezt elterjesztik, s tudatosítják először a szervezeten belül, majd a külső környezet számára is. Utolsó lépésként értékelni kell, milyen volt a fogadtatás.