A kommunikáció olyan folyamat, melynek során két vagy több ember egy közös kódrendszer segítségével információk, gondolatok cseréjére (kapcsolatteremtésre) törekszik. A kommunikáció egy vállalat létének alapvető feltétele; összetartja a vállalat tagjait, egységeit, valamint összekapcsolja a vállalatot más szervezetekkel, a környezettel. Fontos, hogy minél több információt szerezzünk a döntéseinkhez, és a döntések és utasítások gyorsan és pontosan jussanak el az érintettekhez. A hatékony kommunikáció által az ember hatékonyabban tud dolgozni, és gyorsabban éri el céljait.
A hatékony kommunikációt jellemzi a megfelelő nyelv, visszacsatolás, megfelelő légkör, különböző kommunikációs csatornák igénybevétele (pl. vezetői fogadóórák, kérdőívek). Hatékony kommunikáció során tudni kell levetni az álarcot (védekezést jelent, ez pedig akadály), őszintének kell lenni, meg kell tanulni hallgatni (figyeljünk a másik félre), érzelmi támogatás is nyújtható (kézszorítás, átölelés), az álláspontok ütköztetését, a vélemények kifejtését sértés nélkül kell megtenni.
A kommunikációt hátráltathatják önmagunkkal szemben fellépő zavarok, külső feltételekhez történő alkalmazkodás feltételei, családi krízisek, munkahelyi konfliktusok, szocializációs zavarok.
Kommunikációs gátak:
Konfliktus- és stresszkezelés: A konfliktus két vagy több személy közötti érdekellentét, melynek megoldását erőszakos intézkedések, tárgyalások vagy kívülálló személy közbenjárása révén találhatjuk meg. Vezető feladata vezérelni a szervezetben lévő személyek együttesét és együttműködését. Fel kell mérnie a vezetőnek a konfliktust, és meg kell oldania. A jó konfliktuskezelő legfontosabb képessége, hogy a konfliktuskezelési módok között adekvát módon, gyorsan és rugalmasan választ. Konfliktus leírása során meg kell határozni, hogy mi a tárgya, tartalmának lényege, hogy mi a résztvevők szerepe a konfliktus kialakításában (kezdeményező, provokátor), illetve hogy melyik szakaszban van a konfliktus. (A konfliktus folyamata: alaphelyzet, a konfliktus felismerése, a kezelési mód kialakítása, a konfliktus alatti tényleges viselkedés, következmények.) Konfliktus típusok: látszatkonfliktus (hatásuk rövid vagy csak alig érzékelhető); extrém konfliktusok (erős és hosszantartó); perem konfliktus (nem erős és hamar megszűnik); központi konfliktus (mély, hosszú ideig tart és erősen befolyásol). Konfliktuskezelés módjai: - versengő: az együttműködés hiánya jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése vagy megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik kárára. - problémamegoldó: megkísérli teljes mértékben kielégíteni mindkét felet, közös elintézési módot alkalmaz, cél-elérési helyzetben mindkét fél nyer. - alkalmazkodó: a versengő konfliktuskezelés ellentéte, nagymértékben együttműködő. Az alkalmazkodó saját érdekeit hanyagolja, törekvései a másik érdekeinek irányába mutatnak. - kompromisszumos: középútként értelmezhetjük; mindkét fél eléri célját, de nem teljes mértékben. - elkerülő: megpróbálja tagadni vagy hanyagolni mind saját, mind a másik érdekét.
Intézményi kommunikáció, vállalati ismeretek - int. komm. tétel 14.
