Rövid életrajz: A horvát származású Vujity Tvrtko újságíró-riporter. 1972-ben született Pécsett. Eredeti neve Balogh Szilárd, e nevet 17 éves korában vette fel. Az újságíró szakma iránt 18 éves korában kelt fel az érdeklődése, amikor egy rokonlátogatás során a körbezárt háborús övezetből csak tőle tudtak anyagokat, információkat kérni. Tanulmányait az Amerikai Egyesült Államokban, a miami egyetemen végezte, kommunikáció szakon. Az egyetem elvégzése után hazatért, és a TV2 kereskedelmi adónál helyezkedett el.
Tevékenysége: Dolgozott napilapnál, a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. 1997-ben lett a TV2 alapító munkatársa, és első szerződött riportere (mely riport a csatorna indulásáról készült). 2003 és 2007 között az Európai Unió antidiszkriminációs kampányának hivatalos magyarországi nagykövete. 2007 végétől a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program nagykövete. Ezen kívül számos sikerkönyv szerzője pl. Pokoli történetek, Pokoli történetek különkiadás, Angyali történetek a pokolból, Pokoli történetek és ami azóta történt. Járt már Csernobilban, de bemutatta a Sierra Leonéban tomboló tömeggyilkosságot is. Ő találta meg és hozta haza családjához az utolsó magyar hadifoglyot.
Szakmai elismerései:
- Pulitzer Emlékdíj (kimagasló szakmai teljesítményt felmutató magyar újságíró)
- Szegő Tamás-díj (az elesettekkel, az érdekeik érvényesítésére képtelen embertársainkkal foglalkozó harminc év alatti újságírók)
- Magyar Vöröskereszt Médianagydíja
- Magyar Köztársaság Honvédelmi Érdemérem első tagozata
- Szakmai elismertségét Tvrtko jótékony célokra használja fel. Filmjei hatására az emberek különböző segélyszervezeten keresztül már sok pénzt adományoztak a rászorulóknak.
Választásom indoklása: Tvrtko valódi, egyedi történeteket mutat be, melyek hol vidámak, hol megrázóak. Hitelessége abban rejlik, hogy a valóságot hihetetlen mélységében ábrázolja, a legveszélyesebb helyekre is eljuttatta a kamerát. A hétköznapi hősöket példaként állítja a pesszimista magyar társadalom elé, hiszen Tvrtko nagyon hazaszerető, szeretné jobbá tenni Magyarországot.
Könyvei nem bulvárkötetek; a történetek veszélyes, nyomorúságos környezetet mutatnak be. A tudósítások személyes tapasztalatokon alapulnak, őszintesége, érzelemkifejezése pedig fokozza az élményt. A veszély mellett vidám kalandokat is szóba hoz.
